Komolyan mondom elegem van abból, hogy mindenki hirtelen az SzJG stílust követi, szép volt, jó volt, de elmúlt. Kezdjük ott, hogy ahogy Leiner Laura leírta Reni napjait, az életben nem létezik olyan napló, max. akinek fotografikus a memóriája. Komolyan most példának vegyünk egy valakit, akit én most Eszternek fogok szólítani a vicc kedvéért. Szóval ha mondjuk Esztert egy nap felszólították az órán amire nem tudta a választ, és megcsókolta az akibe bele van esve, az a naplójába nem fogja leírni, hogy milyen szettben voltak aznap, vagy akkor menyire gyorsan vette a levegőt. Ha valaki naplót ír nem írja le az egész napját, csak a számára igazán fontos jeleneteket. Pl.: mind mondtam a csók, meg egy-egy izgalmas dolgot. Esetleg röviden összefoglalja a napját, de nem ír róla 10 oldalt, szóval a realitás már rég csodaországban jár ilyenkor.
Ölel
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése